A sejt alakja: gömb alakúak (folyékony közegben, pl: vér), a legkisebb a felületi egységük. Sokszögűek, kocka,vagy henger alakúak (pl: hámsejt)
Sejt nagysága:
- A legkisebb sejt 4 mikron (egyes idegsejtek)
- A legnagyobb kb. 600 mikron (simaizomsejt)
- Az emberi szervezet sejtjeinek mérete általában 10-30 mikron között van.
- Csak mikroszkóppal láthatóak.
- Ezek a kis sejtek építik fel a kb. 30 billió sejtből álló emberi szervezetet.
Sejt alkotórészei:
- Citoplazma
- Sejthártya
- Sejtmag
- Sejtszervecskék
- Citoplazma=sejttest: a sejtenek a magon kívüli része. Állaga kocsonyás, melyben a sejtmag és a sejtszervecskék foglalnak helyet. A sejtet a sejten kívüli tértől a sejthártya határolja.
- Sejthártya: a sejthártya feladata: rajta keresztül veszi fel a tápanyagot a környezetből, és adja le a bomlástermékeit.
- Sejtorganellumok=sejtszervecskék: a citoplazmába ágyazott különböző alakos elemek összefoglaló neve.
Részei:
- endoplazmás retikulum
- mitokondrium
- Golgi-készülék
- lizoszómák
- centriolum
- ostorok és csillók
Endoplazmás retikulum: plazmán belüli hálózatot jelent. Összehajtogatott, egymással párhuzamos membránokból épül fel. Szemcsés és sima felszínű fajtája van. (Szemcsés: riboszóma, sima: lipidek előállításában van szerepük.)
Mitokondrium: A sejtek energiatermelő központjai. Az energiát CH-ok és zsírok oxidációja révén állítja elő. Intenzív anyagcserét folytató sejtek sok mitokondriumot tartalmaznak.
Golgi készülék és lizoszóma: Camillo Golgi olasz kutatóról kapta a nevét, aki leírta ezt a sajtorganellumot. Fő funkciója a különböző anyagok (pl: káros anyagcseretermékek) kijuttatása a sejtből.
Lizoszómák: szoros funkcionális kapcsolatban vannak a G-készülékkel, szervers anyagokat bontó enzimeket tartalmaznak. (sejten belüli emésztést végeznek)
Centriólum=sejtközpont: általában a sejtmag közelében helyezkedik el. Mikrotubusokból (üres) hengerből álló organellum. A sejtek mozgásában vesznek részt.
Ostorok és csillók: A sejtek fonalas mozgásszervei.
Sejtmag=nucleus: általában a sejt közepén helyezkedik el. Alakja: gömb vagy orsó. A citoplazmától a maghártya választja el. A sejteknek általában egy magvuk van, de lehet 2 vagy többmagvú is (májsejt, izomsejt). A mag belsejét fehérjetartalmu folyadék (magnedv) tölti ki. Ebbe ágyazva szabálytalan rögök: RNS, DNS, kromoszómák, melyeknek az öröklésben van szerepe. Az emberi kromoszóma szám 46 melyek párokban rendeződnek: egyikük anyai, másikuk apai eredetű kromoszóma. Az ivarsejtekben csak 23 kromoszómát találunk.Oka: A megtermékenyítés után áll helyre a teljes kromoszóma szám (23+23=46)
A sejt élettana: A sejt öt életjelenségét különböztetjük meg:
- Anyagcsere
- Mozgás
- Növekedés
- Ingerlékenység
- Osztódás
Anyagcsere: sejtek közötti (intercelluláris) teret kitöltő szövetnedvből táplálkoznak. Az ACS-nek 2 iránya van:
- Az anyagbeépítés iránya , mely során a sejt energiát szabadít fel.
- Az anyaglebontás iránya > a sejt energiát szabadít fel.
A sejt a felvett anyagokat részben felépíti, részben lebontja, illetve kiválasztja.
Mozgás: fajtái: amőboid, ostoros, a sejt egyhelyben marad csak a felületén találhat csillók mozognak.
- Amőboid sejtmozgás: (pl:Fvs) lényege: a sejt citoplazmájában lévő áramlás > a sejtből a nyúlványok, állábak nyúlnak ki, amelyekbe belefolyik a sejt egész állománya.
- Ostoros sejtmozgás: (pl: a hímivarsejt): az ondósejt farki része a sejt tovavándorlását teszi lehetővé.
- Hámsejtek felszínén található csillószőrök nem helyzetváltozást, hanem a hám felszínére került idegen anyagok eltávolítását szolgálják.
Növekedés: a sejt a táplálkozása során gyarapodik > citoplazma tömegének növ.
A sejt felülete elégséges a megnőtt citoplazmatömeg táplálására. Ha a sejt ezt a nagyságot elérte, vagy visszafejlődik, és elpusztul, vagy kettéosztódik, azaz szaporodik.
Ingerlékenység: A környezetből a sejtre ható ingerre (pl. mechanikai, hő, fény, kémiai inger) bekövetkező reagálás, vagyis a sejt válaszreakciót ad a külvilágból érkező ingerekre. Az inger által kiváltott hatást ingerületnek nevezzük.
Sejtosztódás: fajtái:
direkt: a magban kezdődik, amit a citoplazma kettéválása követ.
indirekt (mitózis): a testet felépítő sejtekre jellemző. Mindkét utódsejtbe az egész kromoszómagarnitúra átkerül, tehát a krom.szám nem változik.
felező sejtosztódás (meiosis): az ivarsejtekre jellemző. Az utódsejtekbe csak a krm.párok fele kerül (23krm), tehát számuk feleződik. Így mind a női, mind a hím ivarsejt fele kromoszómaszámmal rendelkezik, ami csak a két sejt egyesülésekor, a megtermékenyülésekor egészül ki
