Az ember testének kültakarója a bőr, ami „szőröstül-bőröstül” három fő rétegből áll: a hámból (epidermis), az irhából (corium vagy dermis) és a bőraljából (subcutis = az epidermis és dermis alkotta cutis alatti réteg)…
A hámréteg
A bőr hámrétege vékony, átlátszó, többrétegű elszarusodó laphámból áll, és folyamatosan regenerálódik. A felhám legalsó rétegét egy 1-2 µm vékonyságú sejtsor képezi, az új sejtek állandó utánpótlását biztosító alapréteg. A legalsó, osztódó és legfiatalabb hámsejtek az úgynevezett alaphártyán helyezkednek el, és ezen keresztül veszik fel az irhában futó apró vérerek által odaszállított táplálékukat.
A hámsejtek az alaphártyánál folyamatosan osztódnak, majd onnan elszakadva az újak folyamatosan a test felszínére nyomják őket. Egy hámsejt a hám aljáról mintegy 28 nap alatt jut ki a legkülső hámsorba. A szaruréteg vastagsága testtájanként változik, a hajlatokban a legvékonyabb. Általában 20 sejtsor, 50-200 mikrométer vastagságú. A talpon a legvastagabb, itt akár 1 mm-es is lehet, a bőrkeményedéseknél 2 mm-esre vastagodhat. A hám legfelső rétegében a sejtek már teljesen elszarusodtak, elhaltak, és folyamatosan kopnak, lehámlanak. Vagyis, ha így vesszük, akkor nem az irhánkat „hordjuk el”, hanem a hámot.
Érdemes még szót ejteni a kozmetikusok és bőrgyógyászok által oly sokat emlegetett pórusokról. Milyen lyukak ezek a bőrön? Lényegében a hámrétegben fedezhetők fel ezek az apró nyílások, amelyeken keresztül a mélyebben fekvő irhából jövő anyagok kerülnek a bőrfelszínre. Az arcon nagyobbak, más területeken rendszerint nem is látszanak. Pórusoknak hívjuk az izzadság és faggyúmirigyek nyílásait is. Ez utóbbiak a szőrök eredésének helyeivel azonosak. Megint más pórusokon keresztül az illatmirigyek terméke távozik. Az állatoknál sokkal többet tudunk szerepükről, mint az embernél. Említésre méltó számban nálunk csak a hónaljban a mellbimbók körül és a szeméremtájékon találhatók. A kamaszkorban kezdenek működni, és mérsékelten aktívak nőknél a terhesség idején.
E mirigyekkel már át is tértünk a következő bőrréteg megismerésére.
Az irha
A bőr következő rétege az irharéteg. Egy 60 kg-os felnőtt ember kb. 3-4 kilogramm irhát hord. Sejtekből, rugalmas rostrendszerekből és alapállományból álló kötőszövet. A bőrt ellenállóvá és rugalmassá, valamint a test mozgásaihoz való alkalmazkodásra képessé a rostok nagy szakítószilárdságú kollagén és rugalmas elasztin nevű fehérjéje teszi. A felhám mélyebb rétegével érintkező felső felszíne tartalmazza az idegrostokban és véredényekben gazdag irhacsapokat, a papillákat, melyek hullámos lefutású domborulatokat képeznek. A kéz bőrén e domborulatok a hámon keresztül is jól kivehetők, ezek alkotják az ujjlenyomat barázdáit.
Az irharéteg fő feladatai: a mechanikai védelem, a szervezet immunrendszerének és a só-vízháztartásnak a szabályozása. Az irhában vannak a bőrt ellátó a szőrtüszők és a faggyúmirigyek.
Ha a bőr sérülése az irharétegig ér, akkor maradandó nyommal, heggel gyógyul.
A bőralja
A bőr aljának fő feladatai a hőszigetelés, az energiatermelés szabályozása és a mechanikai behatolások tompítása. A bőralja viszonylag nagy kötőszövetes rostokkal kapcsolódik a fölötte lévő irhához, alul pedig az izomrostok határolják. Laza kötőszövetes rétegében találhatók azok az egyetlen nagy zsírcseppet tartalmazó zsírsejtek, melyek kerek egységekbe tömörülve cellulitiszként mutatkozhatnak meg. Ez a réteg főleg zsírszövetekből áll, így a szervezet energiaraktára, ami szükség esetén felhasználható. Fogyáskor ez a zsírréteg tűnik el először.
Sérülése ugyancsak hegszövet-képződéssel jár.
Szőrök és körmök
A tenyér és a talp kivételével a bőr majdnem teljes felületét szőrzet fedi, melynek feladata a védelem, a szőrbunda szálai közötti levegő az állatoknál szigetelőréteget képez. Az ember csak szőrsapkával dicsekedhet, a hónaljszőrzet fő feladata a felületnövelésen keresztül az izzadság párologtatása és ezáltal a hűtés, az intimszőrzet egyik feladata pedig az érzékeny nyílások megóvása, a testnedvek elvezetése, az idegen anyagok távol tartása. A haj- és szőrszálak színe a melanin festékanyag jelenlététől függ.
A szőrszál alapanyaga keratin, azaz szaru, gyökere az irharétegbe mélyed. A hajhagymába, a gyökér alsó részébe futnak be az idegvégződésekkel és vérerekkel behálózott irhacsapok. A szőr nemcsak nő, hanem cserélődik is, egészséges ember naponta 50-60 hajszálat hullat, majd helyükbe új nő.
Egyes szőrszálakat kicsi szőremelő izmok tudnak mozgatni. Összehúzódásukkor libabőrösek leszünk, bár ez az embernél nemigen tudja vastagítani a ritka volta miatt gyakorlatilag nemlétező szőrbundát.
A köröm az irharéteg gyűrődéséből, a körömbarázdából nő ki. Alsó felülete az utolsó ujjpercen lévő körömágyra simul. Élő, folyamatosan növekvő része csupán a gyökér, ami enyhén világos félhold alakú területként a köröm tövénél látható, ha a bőr nem nő rá.
Mirigyek
A bőr számos faggyú és izzadságmirigynek is otthont ad. A faggyúmirigyek az irhában a szőrtüszők nyílásába torkollanak. Zsíros anyagot, faggyút választanak ki, ami megvédi és rugalmassá teszi a bőrt, bezsírozza a szőrzetet. A szőrszálak lassú növekedésükkel szállítják a kenőanyagot a bőr felszínére, ahol aztán a kezünkkel, testmozgásokkal, fésülködéssel akarva-akaratlanul eloszlatjuk. A faggyú viaszok, zsírsavak, koleszterin és elpusztult sejtek maradványainak keveréke. A faggyúmirigyek a tenyér, a talp, a makk, a fityma és a kisajkak belső felületének kivételével a test egész felszínén megtalálhatók.
Merőben más folyadékot termel a szintén irhában elhelyezkedő 2-4 millió izzadságmirigy. Feladatuk a méregkiválasztás és a hűtés, méghozzá párologtatással. Ehhez nagy forróságban akár napi több liter folyadék termelésével tartják nedvesen a test felszínét.
