A jókedvet, jó közérzetet kiváltó drogok szinte visszautasíthatatlanok. A kokainnal, koffeinnel és egyebekkel az emberek olyasmit akarnak elérni, ami segít a dermesztő stresszt és a bénító nyomást enyhíteni, s elviselhetővé teheti a modern életet. Szaporodnak a bizonyítékok, miszerint ezek a drogok ártalmasak, pusztítóak, ugyanakkor a tudósok arra is rájöttek, hogy az egészséges szervezet előállítja a jó közérzetet és jó kedvet előidéző saját anyagait, amelyeknek védelmező és az egészséget előmozdító hatásuk is van.
Ezt úgy kell érteni, hogy az emberi szervezet „drogokat” termel?
Igen. Ha a drogokat kémiai anyagoknak tekintjük, akkor a szervezet mindennap ezerszámra állít elő ilyeneket. Ha a drogokat gyógyszerként, egy-egy betegség leküzdésére használt anyagként definiáljuk, a válasz még mindig igen. Az emberi szervezet állandóan arra törekszik, hogy gyógyítsa önmagát.
Milyen jó „drogokat” állít elő a szervezet?
Az ember gyártotta leghatásosabb „jó közérzet”-drogok a narkotikumok: megszüntetik a fájdalmat és hihetetlenül jó közérzetet eredményeznek. Igazi értékük az igen súlyos, elkerülhetetlen fájdalom esetében van, de idővel károsakká, pusztítóakká válnak, és használójuk függő viszonyba kerülhet velük. A tudósok megállapították, hogy a szervezet saját anyagaihoz hasonlító narkotikumokat is termel. Ezeket összefoglaló néven endorphinoknak hívják. Szeretnénk látni ezeket a hormonokat működés közben? Legközelebb, ha beütjük a lábunkat vagy a kezünket valamibe, figyeljük csak meg, milyen gyorsan elillan az intenzív fájdalom és váltja fel a jótékony zsibbadás. A balesetet szenvedett emberek, vagy a csatában megsebesült katonák ritkán fogják fel azonnal, mennyire súlyosan megsérültek. Atléták csontja is eltörhet a verseny hevében és nem érzik a fájdalmat addig, míg a játszma véget nem ér. Ezek a példák mutatják a szervezet endorphinjait munka közben.
Évekkel ezelőtt dr. Selye János megállapította, hogy a fájdalom vagy harag adrenalinlöketet válthat ki a testben. A többletadrenalin-energia arra teszi képessé az embert, hogy harcoljon, vagy elmeneküljön a veszélyforrástól. A kutatás később bebizonyította, hogy a félelem és a harag érzései károsíthatják a szervezetet, ha hosszú időn át tartanak. Az olyan negatív emóciók is, mint a bánat, gyűlölet, keserűség és neheztelés, ha sokáig tartanak, kimeríthetik a vészhelyzet-mechanizmusokat és legyengítik a szervezet betegséggel szembeni védekezőerőit.
Ha a negatív emóciók lehetnek pusztítóak, mi a helyzet a pozitívakkal?
Norman Cousins megnyitotta az ajtót a kutatás új területe előtt, amikor attól gyógyult meg, hogy olyan pozitív emóciókat alkalmazott, mint amilyen az öröm, nevetés, szeretet, hála és hit, mindezeket értelmes egészséggyakorlatokkal párosítva. Azóta a tudósok a pszicho-neuroimmunológia területén sok olyan anyagot izoláltak, melyeket ezek az emóciók hoztak létre az agyban. Ezek az endorphinok, amelyek nem csupán a fájdalmat szüntetik meg, de a gyógyulást is elősegíthetik, megerősítik az immunrendszert, és a jó közérzet csodálatos élményével ajándékoznak meg.
Ez azt jelenti, hogy az a mód, ahogyan gondolkodunk és érzünk, károsítja szervezetünket, vagy segít meggyógyulnia?
Az emóciók emberi létünk egyik igen különleges területét jelentik. Ha állandó, tartós, negatív emóciókhoz tapadunk, ez betegséget válthat ki, miközben a pozitív érzések ápolása a test minden részére jótékonyan hat. Például az orvosok rájöttek, hogy nem szabad becsukni a reménység ajtaját még a gyógyíthatatlan páciensek előtt sem. A gondos orvos, aki bizakodva, optimizmussal a hangjában azt mondja a betegének: „Az az érzésem, hogy a tíz személy közül ön lesz az az egy, aki legyőzi ezt a betegséget”, még saját magát is gyakran meglepi, amikor kijelentése beteljesedik. A fenti mondat igencsak eltér a következő megfogalmazástól: „Önnek tíz százalék esélye van a túlélésre.”
Hogyan mozdíthatjuk elő még inkább ezeknek a különleges hormonoknak a termelődését?
Már régóta tudjuk, hogy a testmozgás jótékonyan hat az egészségre. Ám a tudósok felfedezték, hogy azokat a kellemes érzéseket, melyek a testgyakorlásból származnak, nem lehet kizárólag fitnesshatásukkal magyarázni. Ennél valamivel többről van szó: a mozgás az, ami az endorphinok termelésének növekedését kiváltotta.
A jó közérzet lehet csupán a pozitív gondolkodás következménye is?
Az endorphintermelés a pozitív gondolkodás eredménye. A konfliktusok megoldása, feloldása, a gyűlölet és neheztelés száműzése, a szeretetteljes, nagylelkű, hálás beállítottság gyakorlása, erős hitre találás – mindezek lökésszerűen felgyorsítják agyunkban az endorphin termelését, és felerősítik a szervezetnek azokat a képességeit, amelyekkel ellen tud állni a betegségeknek. A naponkénti séta jótékony fizikai hatása már csak a „hab a tortán”.