Sokszor még a lélegzetvétel is kockázatos lehet. De a növények segíthetnek: nemcsak szépítik otthonunkat és munkahelyünket, hanem oxigént juttatnak a levegőbe, felszívják a szén-dioxidot, sőt még a mérgező szennyeződéseket is eltávolítják a levegőből, amelyet belélegzünk. A lakásban is összegyűlhetnek a káros szennyező anyagok? Egyre inkább. Sok modern otthon és hivatali épület légmentesen lezárt, hogy takarékoskodjanak az energiaköltségekkel. De az elégtelen szellőztetés és az épületen belüli légszennyeződések potenciális felgyülemlése miatt ez az előny hátránnyá változik. Természetesen a dohányfüst a legveszélyesebb szennyező anyag, de mások is léteznek: a formaldehid például, amely a fából készült termékekből párologhat ki, továbbá más kémiai kipárolgások, a szőnyegből, a szőnyegtisztítóból, a másológépekből, a kárpitos- és tisztítóeszközökből, a szárazon tisztított ruhából. A szén-monoxid és a nitrogén-dioxid olyan mérges gázok, amelyek származhatnak gáz-, olaj- és széntüzelésű kazánokból, gáztűzhelyekből, kandallókból és kerozinnal működő melegítőkből. További problémákat okozhatnak a por, penész, gombák, ózon, ólom, azbeszt, rovar irtószerek maradékai és néhány területen a radongáz.
Hogyan hatnak ezek a szennyeződések az emberre?
A tünetek igen széles skálán mozognak: a szemégéstől, kaparó toroktól, köhögéstől, tüsszögéstől kezdve a fejfájásig, fáradékonyságig, hányingerig, szédülésig, a kimerültség és depresszió érzéséig terjednek. A tünet együttest a „beteg épület”-szindróma elnevezéssel is jelölik.
Mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat?
Két alapvető módon védekezhetünk – igaz, nem százszázalékos hatásfokkal, de azért jelentős eredményeket érhetünk el.
Először is tegyünk meg mindent, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a körülményeknek. Például:
• Tiltsuk ki a dohányzást a lakásból és a hivatali helyiségekből. A passzív dohányzással is több száz veszélyes, káros vegyület kerül a szervezetünkbe.
• Bizonyosodjunk meg arról, hogy az összes gáz-, olaj-, kerozin- és széntüzelésű fűtőtest és készülék megfelelő módon kívülre szellőzik-e, csakúgy, mint a szén- és fatüzelésű kályhák és kandallók. Ne feledkezzünk el a gáztűzhelyekről és ruhaszárító gépekről sem.
• Tartsuk jól karban a fűtőtesteket és légkondicionálókat. Rendszeresen tisztítsuk ki a járatokat és szűrőket.
• Tartsuk nyitott és jó állapotban a kéményeket.
• Bánjunk takarékosan a légfrissítőkkel és molyirtó kristályokkal.
• Kerüljük el a garázsban üresen járó járműveket, s amikor csak tehetjük, húzódjunk egy nyitott ablak közelébe.
Másodszor: javíthatunk a szellőzésen.
A legegyszerűbb megoldás a belső szennyezési problémákra, ha kinyitjuk az ablakokat és jó kereszthuzatot csinálunk. A friss levegő nem csupán felhígítja a bennrekedt szennyeződéseket, így csökkentve az egészséget fenyegető veszedelmeket, de az áporodott levegőt is felfrissíti. Gyakran fel sem tűnik, hogy a zárt helyiségekben ugyanazt a levegőt lélegezzük be újra meg újra. Az oxigéntartalom csökken, a szén-dioxid és más elhasznált és fölösleges anyagok pedig felszaporodnak, és álmosságot, tunyaságot, fejfájást idéznek elő.
Íme néhány javaslat:
• Állítsuk be úgy a légkondicionáló és fűtési rendszereket, hogy 20–35 százalékban friss
levegőt áramoltassanak be. Az energiaköltségek kissé megnövekednek, de az egészségre
gyakorolt áldásos hatások sokkal fontosabbak ennél.
• Lakásunkat naponta legalább egyszer szellőztessük ki. Ködös napokon este vagy a kora
reggeli órákban történjék a szellőztetés. A legtöbb területen a szmogrészecske-tartalom figyelemre méltóan lecsökken, ha a nap már lenyugodott.
• Aludjunk nyitott ablaknál – felüdülve fogunk ébredni.
A légtisztító szerkezetek nem hatásosak?
Ezek a szerkezetek költségesek, komplikáltak, piszkosak lehetnek, és többségük korlátozott hatásfokú. Az allergiáktól és bizonyos tüdőbetegségektől szenvedő emberek gyakorta hasznosnak tartják ezeket. Azoknak javasoljuk, akik otthon vagy a munkahelyükön szennyezett levegőnek vagy dohányfüstnek vannak kitéve.
Milyen összefüggés van a levegő és az egészségünk között?
A levegő kb. 20 százalék oxigénből áll, a többi részét nitrogén és néhány másféle gáz alkotja.
Mivel az emberi test oxigénnel működik, a száztrillió sejt mindegyikének friss utánpótlást kell kapnia, különben elpusztul. A vörösvértestek vonják ki tüdőnkben az oxigént a belélegzett levegőből, és testünk sejtjeibe szállítják. Az oxigénnel jól ellátott sejtek egészségesek, hozzájárulnak az általános jó közérzet kialakulásához és fenntartásához. Mindaz káros, ami akadályozza az oxigén-utánpótlást, vagy ami gátolja az oxigén szállítását a sejtekhez. Az oxigénmolekulák lehetnek pozitív vagy negatív töltésűek. A szennyezett levegő általában pozitív ionokkal van tele – rendszerint autópályák, repülőterek közelében, zárt, rosszul szellőztetett helyiségekben. A negatív ionokat nagy bőségben tartalmazó levegő pedig tavak körül, erdőkben, folyók, vízesések mentén, tengerparton érhető el számunkra, s szinte mindenhol egy kiadós zápor vagy zivatar után. Ez a levegő felüdít, élénkít. Egy másik, jó közérzetet biztosító megoldás az, hogy álljunk meg ott, ahol vagyunk, és vegyünk néhány lassú, mély lélegzetet naponta néhányszor. Ez többletoxigént nyújt szervezetünknek és segít kiüríteni a szén-dioxidot. Van még egy módja annak, hogy testünket „átöblítsük” oxigénnel: ez pedig a mozgás. A fizikai tevékenység kinyitja a véredényeket, s felgyorsítja az oxigént hordozó vörösvértestek mozgását. Ne feledkezzünk el a szobanövényekről és a kertről sem! Ültessünk minden tenyérnyi területre egy növényt. Az élő növények nemcsak „megesznek” sok toxikus szennyező anyagot és oxigénnel frissítik fel a levegőt, hanem valószínűleg néhány további negatív iont is kitermelnek.
A napsugarak hatása szervezetünkre
Ha túl sokáig vagyunk kitéve a napfénynek, ez a bőr elöregedését idézheti elő, ezenkívül korai ráncosodást és bőrrákot okozhat. Megfelelő mennyiségben azonban a napsugarak az egészségünket szolgálhatják.
Melyek a napfénnyel kapcsolatos jó dolgok?
Sok ilyen létezik. Kezdjük azzal, hogy a napfény elpusztítja a csírákat. Ezért olyan fontos a napra és a levegőre kitenni az ágyneműt, a paplanokat és az összes olyan ruhaneműt, amelyeket nem moshatunk ki rendszeresen és nem is sterilizálhatunk az automata szárítóban. Megfelelő mennyiségű napfény egészséges pírt ad a bőrnek és lággyá, rugalmassá teszi. A mérsékelten lebarnult bőr ellenállóbb a fertőzésekkel és a felégésekkel szemben. A nap a legtöbb ember esetében javít a hangulaton és jó közérzetet teremt. Csak ne maradjunk kinn túl sokáig és ne égjünk le! Ha aktív mozgással ötvözzük, a napfény fontos tényező akut és krónikus depressziók kezelésében. Emlékezzünk csak arra, milyen nyomasztó hangulat telepszik ránk a téli, hideg, borongós napokon, s hogyan próbálunk magunkba szívni minden egyes napsugarat. De még ennél is jóval fontosabb, hogy a szervezet a napfény bőrre gyakorolt hatása révén tudja előállítani a D-vitamint. A D-vitamin teszi képessé a szervezetet arra, hogy a belekből kalciumot szívjon fel és egészséges csontok építésére használja. Segít megelőzni a gyermek-és felnőttkori angolkórt, de segít az osteoporosis megelőzésében is. A napfény erősíti az immunrendszert, csillapítja a megduzzadt arthritises ízületek okozta fájdalmakat, enyhíti a változás kora utáni tüneteket.
Néhány tanulmány szerint a napfény a vér koleszterinszintjének csökkentésében is szerepet játszik.
És melyek a rosszak?
A napfény a fő kockázati tényező a bőrrák kialakulásánál, főleg világos bőrű emberek esetében. Ha túl sok napfénynek vannak kitéve, ez náluk különösen káros kihatású lehet.
Azt is tudnunk kell, hogy a bőr leégése mindenki esetében káros. Minden leégés az egészséges, élő szövetet pusztítja el. Az ismételt leégések visszafordíthatatlan károsodást okozhatnak, sőt a bőrrák veszélyének tehetik ki az embert. Az ismételt leégések és a bőr újra meg újra kiújuló mély cserzett volta fokozatosan elpusztítja rugalmasságát, zsírmirigyeit, és ráncokat, korai öregedést idéz elő. A legújabb kutatások szerint a magas zsírtartalmú étrend túl sok napozással párosulva elősegítheti a bőrrákfélék kialakulását.
Mennyi ideig lehetünk a napon?
A mérsékelt lebarnulás védelmi szerepet tölt be – olyan, mintha napszemüveget tennénk a bőrünkre. De meg kell ismernünk saját tűrőképességünket. Világos bőrű és vörös hajú embereknek talán csak öt percig szabadna napfürdőzniük. A sötétebb bőrűek kezdhetik napi
10-15 perccel. A legtöbb ember esetében körülbelül 30 perc a maximum, ameddig kiteheti magát a nap sugárzásának. Soha, de soha ne égjünk le! Viseljünk védelmül szolgáló ruházatot, szemvédőt, használjunk naptejet, napolajat. Legyünk különösen óvatosak a hó és víz közelében és a felhős napokon! Ha kirándulni megyünk, vakációra készülünk, készítsük elő bőrünket úgy, hogy az indulás előtti napokon már fokozatosan kitesszük a nap hatásának az enyhe rózsaszínesedés mértékéig. Ha arcunkat, kezünket naponta néhány percnyi napfény éri, ez már előállítja a részünkre szükséges valamennyi D-vitamint. Nyissuk ki az ablakot minden reggel, engedjük be a napfényt! Megjavítja egészségünket és jó kedvre derít.
Évezredek óta az élet közvetítőjének tartják a napfényt. Ma már tudjuk, hogy lehet gyógyító, de lehet pusztító hatású is, attól függően, hogyan használjuk.
