{"id":362,"date":"2011-10-02T09:01:31","date_gmt":"2011-10-02T08:01:31","guid":{"rendered":"http:\/\/meridianclub.eu\/hu\/?p=362"},"modified":"2011-10-02T09:01:31","modified_gmt":"2011-10-02T08:01:31","slug":"100-ev","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/2011\/10\/02\/100-ev\/","title":{"rendered":"100 \u00e9v"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>Magyar kutat\u00f3knak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 \u00faj eredm\u00e9nyek romba d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k\u00a0az \u00f6reged\u00e9sbiol\u00f3gia genetikai alapjait:\u00a0kider\u00fclt, hogy nem a hossz\u00fa \u00e9let\u00a0\u00e9s az \u00f6r\u00f6k fiatals\u00e1g g\u00e9njek\u00e9nt is emlegetett g\u00e9n\u00a0hosszabb\u00edtja meg az \u00e9lettartamot, m\u00e1shol kell keresni ennek okait.\u00a0A g\u00e9njeinkben rejl\u0151 potenci\u00e1l egy\u00e9bk\u00e9nt meglep\u0151en hossz\u00fa \u00e9lettartammal kecsegtet, az ember v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartama j\u00f3val\u00a0sz\u00e1z \u00e9v feletti lesz.<\/strong><\/p>\n

Csak az ut\u00f3bbi 30 \u00e9vben v\u00e1lt vil\u00e1goss\u00e1, hogy az \u00f6reged\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban genetikai t\u00e9nyez\u0151k is szerepet j\u00e1tszanak. Sz\u00e1mos genetikai vizsg\u00e1lat c\u00e9lja az \u00f6reged\u00e9st befoly\u00e1sol\u00f3 g\u00e9nek azonos\u00edt\u00e1sa, \u00e9s nagy \u00e1tt\u00f6r\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott, amikor 2001-ben felfedezt\u00e9k, hogy a\u00a0Caenorhabditis elegans<\/em>fon\u00e1lf\u00e9regben a szirtuin feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 SIR2 g\u00e9n t\u00falm\u0171k\u00f6d\u00e9se jelent\u0151sen megn\u00f6veli az \u00e9lettartamot. A g\u00e9nt nem sokkal k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r a hossz\u00fa \u00e9let egyik fontos g\u00e9njek\u00e9nt emlegett\u00e9k. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozatait az ecetmuslic\u00e1t\u00f3l az emberig siker\u00fclt azonos\u00edtani, a f\u00e9rgeken k\u00edv\u00fcl \u00e9leszt\u0151ben \u00e9s muslic\u00e1ban igazolt\u00e1k az \u00e9lettartam-hosszabb\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t. Tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latok arra engedtek k\u00f6vetkeztetni, hogy a kal\u00f3riacs\u00f6kkent\u00e9s, tov\u00e1bb\u00e1 az antioxid\u00e1ns \u00e9s daganatellenes hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l nevezetes resveratrol nev\u0171 vegy\u00fclet is a szirtuinok aktiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1n kereszt\u00fcl fejti ki \u00e9let tartamn\u00f6vel\u0151 hat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben azonban olyan eredm\u00e9nyek l\u00e1ttak napvil\u00e1got, amelyek \u00e9leszt\u0151ben, majd fon\u00e1lf\u00e9rgekben megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k a szirtuinok kal\u00f3riacs\u00f6kkent\u00e9sben j\u00e1tszott szerep\u00e9t, illetve k\u00e9ts\u00e9gek mer\u00fcltek fel a resveratrol szirtuin-aktiv\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1val kapcsolatban is. Egy magyar r\u00e9szv\u00e9tel\u0171 nemzetk\u00f6zi vizsg\u00e1latban most megc\u00e1foltak t\u00f6bb kor\u00e1bbi eredm\u00e9nyt is: kider\u00fclt, hogy a szirtuin t\u00faltermel\u00e9se sem fon\u00e1lf\u00e9rgekben, sem muslic\u00e1ban (Drosophila melanogaster<\/em>) nem hosszabb\u00edtja meg az \u00e9lettartamot, \u00e9s a szirtuin muslic\u00e1kban sem j\u00e1tszik szerepet a kal\u00f3riacs\u00f6kkent\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ban. Az eredm\u00e9nyeket a Nature szeptember 21-i sz\u00e1m\u00e1ban publik\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n

A szirtuin nem csodaszer<\/strong><\/p>\n

\n\n\n\n
<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n

Dr. S\u0151ti Csaba<\/a>, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai \u00e9s Pathobiok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9nek kutat\u00f3orvosa \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i 2007-ben kezdt\u00e9k el az \u00fagynevezett\u00a0francia paradoxon\u00e9rt<\/a> felel\u0151snek tartott resveratrol vegy\u00fclet hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lni.\u00a0 A francia paradoxon arra utal, hogy D\u00e9l-Eur\u00f3p\u00e1ban a zs\u00edros \u00e9trend ellen\u00e9re is alacsony a sz\u00edvbetegs\u00e9gek ar\u00e1nya, \u00e9s ezt a resveratrollal magyar\u00e1zz\u00e1k, mely nagy mennyis\u00e9gben fordul el\u0151 a v\u00f6r\u00f6sborban \u00e9s a sz\u0151l\u0151 h\u00e9j\u00e1ban. A resveratrol m\u00e1r 2003-ban a kutat\u00e1sok k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fclt, amikor kider\u00fclt, hogy k\u00e9pes aktiv\u00e1lni a fon\u00e1lf\u00e9reg \u00e9s muslica szirtuin feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9t, \u00e9s nem sokkal k\u00e9s\u0151bb megjelentek az els\u0151 \u00f6reged\u00e9st lass\u00edt\u00f3, resveratrol-tartalm\u00fa arckr\u00e9mek \u00e9s t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 kapszul\u00e1k is. Az egyik gy\u00f3gyszeripari \u00f3ri\u00e1s, a GSK 2008-ban 720 milli\u00f3 doll\u00e1r\u00e9rt v\u00e1s\u00e1rolta meg a szirtuin-aktiv\u00e1l\u00f3 vegy\u00fcleteket fejleszt\u0151 Sirtris biotechnol\u00f3gia c\u00e9get, melynek alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban a szirtuin \u00e9let-tartamn\u00f6vel\u0151 hat\u00e1s\u00e1t le\u00edr\u00f3 kutat\u00f3k is r\u00e9szt vettek.<\/p>\n

S\u0151ti\u00e9k kimutatt\u00e1k, hogy a resveratrol fontos a feh\u00e9rj\u00e9k bels\u0151 egyens\u00faly\u00e1\u00e9rt felel\u0151s sejtfolyamat, az \u00fagynevezett h\u0151sokk-v\u00e1lasz aktiv\u00e1l\u00e1s\u00e1ban. Ezt k\u00f6vet\u0151en kezdt\u00e9k vizsg\u00e1lni, hogy a resveratrolnak val\u00f3ban van-e szerepe az \u00e9lettartam megn\u00f6vel\u00e9s\u00e9ben. A magyar kutat\u00f3k ekkor a PROTEOMAGE eur\u00f3pai uni\u00f3s p\u00e1ly\u00e1zat keret\u00e9ben ker\u00fcltek kapcsolatba\u00a0David Gemsszel<\/a>, a University College London szakember\u00e9vel, s ekkor kezd\u0151dtek meg azok a vizsg\u00e1latok, melyek eredm\u00e9ny\u00e9b\u0151l az eml\u00edtett Nature-cikk sz\u00fcletett. A k\u00e9t kutat\u00f3csoport egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl kimutatta, hogy a szirtuin t\u00faltermel\u0151d\u00e9se \u00f6nmag\u00e1ban – a kor\u00e1bbi felt\u00e9telez\u00e9sekkel ellent\u00e9tben – nem hosszabb\u00edtja meg az \u00e9lettartamot. Ezt az eredm\u00e9nyt amerikai \u00e9s francia kutat\u00f3k is meger\u0151s\u00edtett\u00e9k. A tanulm\u00e1ny m\u00e1sik rendk\u00edv\u00fcl fontos eredm\u00e9nye, hogy az eredeti vizsg\u00e1latokban kimutatott \u00e9lettartam-n\u00f6vel\u0151 hat\u00e1snak m\u00e1s genetikai h\u00e1ttere van (a modell\u00e1llatokban tal\u00e1lt idegsejt-eredet\u0171 mut\u00e1ci\u00f3k, illetve a szirtuint t\u00faltermel\u0151 g\u00e9nszakasz m\u00e1s r\u00e9szei). V\u00e9g\u00fcl a vizsg\u00e1latokb\u00f3l az is kider\u00fclt, hogy a resveratrol nem aktiv\u00e1lja a szirtuin feh\u00e9rj\u00e9ket. Az eredm\u00e9nyek nem k\u00e9rd\u0151jelezik meg a szirtuinok \u00e9s a resveratrol bizonyos betegs\u00e9gekben j\u00e1tszott lehets\u00e9ges szerep\u00e9t, melyek igazol\u00e1s\u00e1hoz tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok sz\u00fcks\u00e9gesek.<\/p>\n

T\u00f6bb mint 300 g\u00e9n befoly\u00e1solja az \u00f6reged\u00e9st<\/strong><\/p>\n

Az \u00e9lettartam szab\u00e1lyoz\u00e1sa nagyon bonyolult folyamat, melyben szerepet j\u00e1tszanak genetikai faktorok (eddig t\u00f6bb mint 300 \u00f6reged\u00e9st befoly\u00e1sol\u00f3 g\u00e9nt azonos\u00edtottak) \u00e9s k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k (p\u00e9ld\u00e1ul a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet, t\u00e1panyag-ell\u00e1totts\u00e1g) is, mondta az [origo]-nak\u00a0dr. Vellai Tibor<\/a>, az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem Genetika Tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je. „Az \u00f6reged\u00e9st els\u0151dlegesen g\u00e9nek szab\u00e1lyozz\u00e1k, de ezek k\u00e9miailag m\u00e1sodlagosan m\u00f3dosulhatnak. Ezek az \u00fagynevezett epigenetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok nem v\u00e1ltoztatj\u00e1k meg a g\u00e9nek els\u0151dleges szerkezet\u00e9t, csup\u00e1n m\u00e1sodlagos k\u00e9miai \u00e1talakul\u00e1sokat eredm\u00e9nyeznek, p\u00e9ld\u00e1ul metilcsoportok rak\u00f3dnak a DNS-l\u00e1ncra. E v\u00e1ltoz\u00e1sok befoly\u00e1solj\u00e1k az \u00e9rintett g\u00e9nek aktivit\u00e1s\u00e1t, \u00e9s \u00f6r\u00f6kl\u0151dnek is. Ha teh\u00e1t az \u00f6reged\u00e9st szab\u00e1lyoz\u00f3 g\u00e9nek epigenetikailag m\u00f3dosulnak, akkor ez jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1st eredm\u00e9nyezhet az \u00e9lettartamban” – mondta a genetikus.<\/p>\n

S\u0151ti elmondta, hogy a bels\u0151 t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00fcl nem els\u0151sorban egyes feh\u00e9rj\u00e9k, hanem sejtszint\u0171 folyamatok fontosak az \u00e9lettartam meghat\u00e1roz\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l. Ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul a feh\u00e9rj\u00e9k karbantart\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s faktorok, a feh\u00e9rjeszint\u00e9zis, a sejt nagytakar\u00edt\u00f3-\u00f6nem\u00e9szt\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9se (autof\u00e1gia) vagy a DNS l\u00e1ncv\u00e9gi szakaszait karbantart\u00f3 telomer\u00e1z enzim \u00e9s a telomerv\u00e9d\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k.<\/p>\n

„A k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl a t\u00e1panyagfelv\u00e9tel mennyis\u00e9ge az egyik legfontosabb. R\u00e9g\u00f3ta megfigyelt t\u00e9ny, hogy a m\u00e9rs\u00e9kelt t\u00e1panyagfelv\u00e9tel hosszabb \u00e9lettartammal p\u00e1rosul, \u00e9s ma m\u00e1r ennek a molekul\u00e1ris alapjai is ismertek a kutat\u00f3k el\u0151tt” – mondta Vellai. „A t\u00e1panyagfelv\u00e9tel mik\u00e9ntje epigenetikai m\u00f3dosul\u00e1sokat is eredm\u00e9nyezhet. A t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szok\u00e1soknak pedig kultur\u00e1lis meghat\u00e1rozotts\u00e1guk van. \u00d6sszefoglalva teh\u00e1t genetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok, epigenetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok, k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok \u00e9s kultur\u00e1lis faktorok egyar\u00e1nt befoly\u00e1solj\u00e1k v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartamunkat” – mondta.<\/p>\n

Az \u00faj eredm\u00e9nyek megd\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k azt a kor\u00e1bbi elm\u00e9letet is, hogy a kal\u00f3riacs\u00f6kkent\u00e9s a szirtuin feh\u00e9rj\u00e9k aktiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1n kereszt\u00fcl n\u00f6veli az \u00e9lettartamot. Kider\u00fclt, hogy a szirtuin feh\u00e9rj\u00e9ket n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 (a k\u00eds\u00e9rletekben mesters\u00e9gesen m\u00f3dos\u00edtott) ecetmuslic\u00e1k \u00e9lettartama is n\u0151 a kal\u00f3riacs\u00f6kkent\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Nincs messze a 100 \u00e9ves \u00e1tlagos \u00e9lettartam<\/strong><\/p>\n

Vellai elmondta, hogy az emberi \u00e9lettartam l\u00e1tv\u00e1nyos v\u00e1ltoz\u00e1son ment kereszt\u00fcl az elm\u00falt 200 \u00e9vben. 1840-ben m\u00e9g csak 50 \u00e9v volt a fejlett ipari orsz\u00e1gokban \u00e9l\u0151 emberek \u00e1tlagos \u00e9lettartama, 2010-ben pedig m\u00e1r 82-83 \u00e9v k\u00f6r\u00fcl volt (Magyarorsz\u00e1gon k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 75 \u00e9v). „Enn\u00e9l sokkal \u00e9rdekesebb, hogy az emberi \u00e9lettartamban megfigyelhet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s egy line\u00e1ris tengely ment\u00e9n, folyamatosan\u00a0t\u00f6rt\u00e9nt. Ebb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy \u00e9lettartamunk n\u00f6veked\u00e9se az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben tov\u00e1bb folytat\u00f3dik” – mondta Vellai. A genetikus szerint a ma \u00e9l\u0151 emberek t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1r k\u00f6zel 90 \u00e9vig fog \u00e9lni, s 2050-re el\u00e9rheti a 95 \u00e9vet. „Jelen tud\u00e1som alapj\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171nek tartom, hogy v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartamunk j\u00f3val 100 \u00e9v feletti lesz. Teh\u00e1t a g\u00e9njeinkben rejl\u0151 potenci\u00e1l egy meglep\u0151en hossz\u00fa \u00e9lettartammal kecsegtet” – mondta.<\/p>\n

Az \u00f6reged\u00e9si folyamat sebess\u00e9ge egy evol\u00faci\u00f3s optimum eredm\u00e9nye. A szaporod\u00e1si ciklus ut\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l m\u00e1r nem \u00e9ri meg a testet fenntartani, hiszen az id\u0151s, nem szaporod\u00f3 egyed verseng a fiatal, szaporod\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nyokkal – mondta Vellai. A genetikai program miatt a molekul\u00e1ris k\u00e1rosod\u00e1sokat elt\u00e1vol\u00edt\u00f3 rendszer aktivit\u00e1sa id\u0151vel cs\u00f6kken, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben cs\u00f6kken az egyed t\u00fal\u00e9l\u00e9si k\u00e9pess\u00e9ge is. A hib\u00e1k felszaporod\u00e1sa \u00f6regkori betegs\u00e9gekhez (p\u00e9ld\u00e1ul izomsorvad\u00e1s, neurodegener\u00e1ci\u00f3, r\u00e1k), majd v\u00e9g\u00fcl az egyed hal\u00e1l\u00e1hoz vezet. Jelenleg az ember egyik hibajav\u00edt\u00f3 rendszere (amelyet autof\u00e1gi\u00e1nak – sejtes \u00f6nem\u00e9szt\u00e9s – neveznek) kapacit\u00e1sa 70-80 \u00e9v k\u00f6r\u00fcl mer\u00fcl ki, a C. elegans fonalf\u00e9regben 10 nap k\u00f6r\u00fcl, muslic\u00e1ban 1-2 h\u00f3nap k\u00f6r\u00fcl, m\u00edg eg\u00e9rben 2-3 \u00e9v k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, mondta Vellai.<\/p>\n

S\u0151ti szerint ehhez hasonl\u00f3 fajs\u00faly\u00fa probl\u00e9ma, hogy a fiatalkori n\u00f6veked\u00e9st \u00e9s szaporod\u00e1st seg\u00edt\u0151 g\u00e9nek \u00e9s folyamatok t\u00falzott aktivit\u00e1sa id\u0151skorban ellent\u00e9tes hat\u00e1s\u00fa, mert k\u00e1rosod\u00e1sokat okoz. R\u00e9szben ennek a fenntartott n\u00f6veked\u00e9snek a megfelel\u0151 hibajav\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl bek\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1tul\u00fct\u0151i a gyullad\u00e1sok, a daganatok \u00e9s az elh\u00edz\u00e1s. Azonban ezek karbantart\u00e1sa tudatos \u00e9letm\u00f3ddal lehets\u00e9ges: a szervezet hat\u00e1rainak, teljes\u00edt\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek felismer\u00e9se, az ehhez idomul\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s mozg\u00e1s, valamint a lelki egyens\u00faly mind szerepet j\u00e1tszanak az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6reged\u00e9s folyamat\u00e1ban.<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Magyar kutat\u00f3knak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 \u00faj eredm\u00e9nyek romba d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k\u00a0az \u00f6reged\u00e9sbiol\u00f3gia genetikai alapjait:\u00a0kider\u00fclt, hogy nem a hossz\u00fa \u00e9let\u00a0\u00e9s az \u00f6r\u00f6k fiatals\u00e1g g\u00e9njek\u00e9nt is emlegetett g\u00e9n\u00a0hosszabb\u00edtja meg az \u00e9lettartamot, m\u00e1shol kell keresni ennek okait.\u00a0A g\u00e9njeinkben rejl\u0151 potenci\u00e1l egy\u00e9bk\u00e9nt meglep\u0151en hossz\u00fa \u00e9lettartammal kecsegtet, az … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-362","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egeszseg"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/362","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=362"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/362\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":368,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/362\/revisions\/368"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=362"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=362"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=362"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}