{"id":313,"date":"2011-08-22T00:01:34","date_gmt":"2011-08-21T23:01:34","guid":{"rendered":"http:\/\/meridianclub.eu\/hu\/?p=313"},"modified":"2011-08-22T00:01:34","modified_gmt":"2011-08-21T23:01:34","slug":"hosszu-elet-titka","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/2011\/08\/22\/hosszu-elet-titka\/","title":{"rendered":"Hossz\u00fa \u00e9let titka"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>Az ember \u00e9lettartam\u00e1nak genetikai potenci\u00e1lja 120-140 \u00e9v.<\/p>\n

Napjainkban mind\u00f6ssze \u00f6t olyan n\u00e9pcsoport van, amelyek k\u00e9pvisel\u0151i 120-140 \u00e9vig \u00e9lnek. ezek keleten, Tibetben \u00e9s Nyugat-K\u00edn\u00e1ban \u00e9lnek. Ezek a n\u00e9pcsoportok szerepeltek James Hilton „Az elveszett horizont” c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben, amelyet m\u00e9g 1964-ben \u00edrt.<\/p>\n

A k\u00f6nyv adatai szerint a legid\u0151sebb ember a k\u00ednai Li doktor volt, aki Tibetben sz\u00fcletett. Amikor bet\u00f6lt\u00f6tte a 150. \u00e9let\u00e9v\u00e9t, a cs\u00e1sz\u00e1ri korm\u00e1nyt\u00f3l oklevelet kapott, amely bizony\u00edtotta, hogy t\u00e9nyleg 150 \u00e9ves, 1677-ben sz\u00fcletett. Amikor bet\u00f6lt\u00f6tte a 200. \u00e9let\u00e9v\u00e9t, akkor egy m\u00e1sik oklevelet kapott. A dokumentumok azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy 256 \u00e9ves kor\u00e1ban halt meg. Amikor 1933-ban meghalt, \u00edrtak r\u00f3la New-York Times-ban \u00e9s London Times-ban, ahol el\u00e9g j\u00f3 dokumentumokkal al\u00e1t\u00e1masztott\u00e1k a le\u00edrtakat. Lehet, hogy mind\u00f6ssze 200 \u00e9ves volt, nem 256 \u00e9ves…<\/p>\n

Kelet-Pakiszt\u00e1nban \u00e9lt egy n\u00e9pcsoport, akik bogazoknak nevezt\u00e9k magukat. \u0150k is h\u00edresek voltak a hossz\u00fa \u00e9let\u00fckr\u0151l, 120-140 \u00e9vig \u00e9ltek. A volt Szovjetuni\u00f3ban gr\u00fazok, akik szeretik savany\u00fa tejterm\u00e9keket, 120 \u00e9vig \u00e9lnek. Az \u00f6rm\u00e9nyek, abh\u00e1ziak, azerbajdzs\u00e1niak nagyon j\u00f3l tartj\u00e1k magukat 120-140 \u00e9vesen is.<\/p>\n

1973-ban, a National Geographic janu\u00e1ri sz\u00e1m\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n cikk jelent meg azokr\u00f3l az emberekr\u0151l, akik 100-n\u00e1l t\u00f6bb \u00e9vet \u00e9ltek. A cikk b\u0151s\u00e9gesen el volt l\u00e1tva illusztr\u00e1ci\u00f3kkal, amelyekr\u0151l annyira h\u00edres a lap. A sok f\u00e9nyk\u00e9p k\u00f6z\u00fcl h\u00e1rom nagyon megmaradt az eml\u00e9kezetemben.<\/p>\n

Az egyiken 136 \u00e9ves n\u0151 volt. Fotelben \u00fclt, kubai szivart sz\u00edvott \u00e9s vodk\u00e1t ivott, \u00e9ppen valamilyen \u00fcnneps\u00e9gen vett r\u00e9szt. Nagyon j\u00f3l mulatott, nem volt \u00e1gyhoz k\u00f6tve egy szoci\u00e1lis otthonban, ahol r\u00e1ad\u00e1sul havonta 2000 doll\u00e1rt kellene fizetnie az ell\u00e1t\u00e1s\u00e9rt. 136 \u00e9vesen \u00e9lvezte az \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n

A m\u00e1sik f\u00e9nyk\u00e9pen k\u00e9t h\u00e1zasp\u00e1r volt, akik \u00e9ppen a 100. \u00e9s a 115. h\u00e1zass\u00e1gi \u00e9vfordul\u00f3jukat \u00fcnnepelt\u00e9k.<\/p>\n

A harmadik f\u00e9nyk\u00e9pen egy f\u00e9rfi volt, aki \u00d6rm\u00e9nyorsz\u00e1g hegyvid\u00e9kein te\u00e1t sz\u00fcretelt, munka k\u00f6zben egy kis r\u00e1di\u00f3t hallgatott. Az anyak\u00f6nyvi bejegyz\u00e9sek – sz\u00fclet\u00e9si d\u00e1tuma, keresztel\u00e9si d\u00e1tuma, gyermekei sz\u00fclet\u00e9si d\u00e1tumai – szerint \u0151 volt akkor a leg\u00f6regebb ember a F\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n

A nyugati f\u00e9ltek\u00e9n a hossz\u00fa \u00e9let\u00fckr\u0151l h\u00edres emberek az Andok indi\u00e1njai, akik Ecuadorban, illetve Peru d\u00e9l-keleti r\u00e9sz\u00e9n \u00e9lnek. A Titikaka-t\u00f6rzs leg\u00f6regebb k\u00e9pvisel\u0151i ak\u00e1r 120 \u00e9vig is \u00e9lnek.<\/p>\n

Guinness Rekordok k\u00f6nyv\u00e9ben szerepl\u0151, virginiai lakos Margaret Pitch, mint a leg\u00f6regebb amerikai, 115 \u00e9ves korban halt meg. Egy es\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben hunyt el. Ki tal\u00e1lja ki, mit\u0151l halt meg? \u00cdgy van, a csontritkul\u00e1st\u00f3l. Ez a n\u0151 kalciumhi\u00e1nyt\u00f3l halt meg. N\u00e1la nem volt sz\u00edvel\u00e9gtelens\u00e9g, r\u00e1k vagy cukorbetegs\u00e9g, de h\u00e1rom h\u00e9ttel az es\u00e9s ut\u00e1n meghalt, mert a szervezet\u00e9ben nem volt el\u00e9g kalcium. \u00c9rdekes, a l\u00e1nya azt k\u00f6z\u00f6lte, hogy a hal\u00e1la el\u0151tt Margaret Pitch nagyon kedvelte az \u00e9dess\u00e9get. Ez az ismert Pikebetegs\u00e9g, majd besz\u00e9l\u00fcnk r\u00f3la.<\/p>\n

\u00c1ltal\u00e1ban, ha nagyon h\u00f3dolunk csokol\u00e1d\u00e9nak \u00e9s m\u00e1s \u00e9dess\u00e9gnek, az azt jelenti, hogy a szervezet\u00fcnkben kr\u00f3m- \u00e9s van\u00e1diumhi\u00e1ny van.<\/p>\n

A nig\u00e9riai Baue t\u00f6rzs f\u0151n\u00f6ke 126 \u00e9vesen halt meg. Temet\u00e9s\u00e9n az egyik feles\u00e9ge azzal dicsekedett, hogy a f\u00e9rj\u00e9nek hal\u00e1lakor az \u00f6sszes foga megvolt, ami azt jelenti, hogy a bels\u0151 szervei is kell\u0151k\u00e9ppen ell\u00e1tt\u00e1k a funkci\u00f3ikat.<\/p>\n

Sz\u00edri\u00e1ban 1933. j\u00falius\u00e1ban egy f\u00e9rfi 133 \u00e9ves kor\u00e1ban hunyt el. Nem az\u00e9rt ker\u00fclt a Guinness Rekordok k\u00f6nyv\u00e9be, mert 133 \u00e9vet \u00e9lt, \u00e9s nem az\u00e9rt, mert 80 \u00e9ves kor\u00e1ig n\u00e9gyszer megn\u0151s\u00fclt, hanem az\u00e9rt, mert 80 \u00e9ves kora ut\u00e1n m\u00e9g 9 gyermeket nemzett. Ha megsz\u00e1moljuk, hogy minden gyermek 9 h\u00f3napig az anya has\u00e1ban fejl\u0151dik, legal\u00e1bb 1 \u00e9vig szopik, \u00e9s m\u00e9g egy \u00e9v van a gyermekek k\u00f6z\u00f6tt, akkor kij\u00f6n az, hogy ez az ember 100 \u00e9ves kora ut\u00e1n is apa lett. Ez\u00e9rt ker\u00fclt bele a Rekordok k\u00f6nyv\u00e9be.<\/p>\n

\u00dagyhogy ne b\u00fasuljanak uraim, van m\u00e9g rem\u00e9ny!<\/p>\n

Most pedig k\u00f6vetkezz\u00e9k egy kis tudom\u00e1ny: Arizon\u00e1ban 1993. november\u00e9ben \u00e9rdekes k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9geztek. H\u00e1rom fiatal p\u00e1r h\u00e1rom \u00e9vig teljes elszigetelts\u00e9gbe vonult. Eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kon \u00e9ltek, amelyet saj\u00e1t maguknak megtermesztett\u00e9k, tiszta leveg\u0151t sz\u00edvtak, \u00e9s tiszt\u00edtott vizet ittak.<\/p>\n

H\u00e1rom \u00e9v m\u00falt\u00e1n a Kaliforniai egyetem gerontol\u00f3gusai megvizsg\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. Minden adat, mint a v\u00e9rvizsg\u00e1lat eredm\u00e9nye \u00e9s egy\u00e9b \u00e9lettanilag fontos mutat\u00f3k, beleker\u00fcltek sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pbe, amely a k\u00f6vetkez\u0151 progn\u00f3zist sz\u00e1m\u00edtotta ki: ha tov\u00e1bb is \u00edgy \u00e9lnek, akkor 165 \u00e9vig \u00e9lhetnek. Ez ism\u00e9t bizony\u00edtja, hogy 120-140 \u00e9ves \u00e9letkor teljesen re\u00e1lis.<\/p>\n

Napjainkban az amerikaiak \u00e1tlag\u00e9letkora 75,5 \u00e9v, az orvosok\u00e9 pedig 58 \u00e9v. Ha ig\u00e9nyt tartanak a statisztikai 20 \u00e9vre, ne menjenek orvosnak.<\/p>\n

Van k\u00e9t alapvet\u0151 dolog, amihez ragaszkodnunk kell, ha hossz\u00fa \u00e9let\u0171ek k\u00f6z\u00e9 akarunk sorolni magunkat. Ha 120-140 \u00e9vig akarnak \u00e9lni, akkor:<\/p>\n

Van k\u00e9t alapvet\u0151 dolog, amihez ragaszkodnunk kell, ha hossz\u00fa \u00e9let\u0171ek k\u00f6z\u00e9 akarunk sorolni magunkat. Ha 120-140 \u00e9vig akarnak \u00e9lni, akkor:<\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r is, ker\u00fclj\u00e9k a vesz\u00e9lyeket, p\u00e9ld\u00e1ul, ne l\u00e9pjenek tapos\u00f3 akn\u00e1ra. Ker\u00fclni kell teh\u00e1t az \u00e9rtelmetlen \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gtelen vesz\u00e9lyeket. Ha orosz rulettet j\u00e1tszunk, doh\u00e1nyzunk, iszunk, cs\u00facsforgalomban rohang\u00e1lunk az \u00fat k\u00f6zep\u00e9n, akkor nem hiszem, hogy meg\u00e9lj\u00fck a 120. \u00e9let\u00e9v\u00fcnket. Ez humorosan hangzik, de k\u00e9pzelj\u00e9k el, hogy \u00e9vente emberek ezrei halnak meg, mert hasonl\u00f3 h\u00fclyes\u00e9geket m\u0171velnek. \u00c9n azt szeretn\u00e9m, hogy lehet\u0151s\u00e9g szerint v\u00e9dj\u00e9k meg magukat. Ha van lehet\u0151s\u00e9g\u00fck megel\u0151zni valamilyen betegs\u00e9get, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gy\u00f3gy\u00edthatatlan betegs\u00e9get, akkor ezt a lehet\u0151s\u00e9get meg kell ragadni.<\/p>\n

M\u00e1sodszor, csak azt kell tenni, ami hasznos. Sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van 90 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k-kieg\u00e9sz\u00edt\u0151re, ebb\u0151l 60 \u00e1sv\u00e1ny, 16 vitamin, 12 alapvet\u0151 aminosav \u00e9s 3 alapvet\u0151 zs\u00edrsav. \u00d6sszesen 90 kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 a mindennapi \u00e9trend\u00fcnkh\u00f6z, amelyek hi\u00e1nya k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9geket okozhat. Err\u0151l mostan\u00e1ban \u00fajs\u00e1gok cikkeznek, a r\u00e1di\u00f3ban, a t\u00e9v\u00e9ben besz\u00e9lnek r\u00f3la. Mindenki tud err\u0151l, mert az embereket \u00e9rdekli az eg\u00e9szs\u00e9g, a hossz\u00fa \u00e9letkor, a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kkieg\u00e9sz\u00edt\u0151k, \u00e9s az orvosok is \u00e1lland\u00f3an err\u0151l besz\u00e9lnek nek\u00fcnk. De nem az\u00e9rt, mert ezt k\u00f6veteli meg t\u0151l\u00fck az orvosi munk\u00e1juk. Azt ne gondolj\u00e1k, hogy az orvosok k\u00e9rik az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3kat, hogy err\u0151l cikkezzenek! Nem, ez az\u00e9rt van, mert az ilyenfajta inform\u00e1ci\u00f3 n\u00f6veli az \u00fajs\u00e1g eladhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az ember \u00e9lettartam\u00e1nak genetikai potenci\u00e1lja 120-140 \u00e9v. Napjainkban mind\u00f6ssze \u00f6t olyan n\u00e9pcsoport van, amelyek k\u00e9pvisel\u0151i 120-140 \u00e9vig \u00e9lnek. ezek keleten, Tibetben \u00e9s Nyugat-K\u00edn\u00e1ban \u00e9lnek. Ezek a n\u00e9pcsoportok szerepeltek James Hilton „Az elveszett horizont” c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben, amelyet m\u00e9g 1964-ben \u00edrt.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-313","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egeszseg"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/313","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=313"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/313\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":317,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/313\/revisions\/317"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=313"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=313"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=313"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}