{"id":200,"date":"2011-04-09T08:52:42","date_gmt":"2011-04-09T07:52:42","guid":{"rendered":"http:\/\/meridianclub.eu\/hu\/?p=200"},"modified":"2011-04-09T08:52:42","modified_gmt":"2011-04-09T07:52:42","slug":"az-egeszseg-fogalma","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/2011\/04\/09\/az-egeszseg-fogalma\/","title":{"rendered":"Az eg\u00e9szs\u00e9g fogalma"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>Mindennapi \u00e9let\u00fcnket, ismer\u0151s\u00f6kkel \u00e9s ismeretlenekkel val\u00f3 konvencion\u00e1lis \u00e9s hivatalos kapcsolatainkat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9s t\u00e9nyez\u0151k szab\u00e1lyozz\u00e1k. E t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek eredm\u00e9nyesnek vagy eredm\u00e9nytelennek, harmonikusnak, semlegesnek vagy fesz\u00fclts\u00e9gekkel terhesnek min\u0151s\u00edt\u00e9se \u00e9s meg\u00e9l\u00e9se nagyr\u00e9szt azon m\u00falik, hogy felt\u00e9telezz\u00fck a verb\u00e1lis \u00e9s nonverb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3ink sor\u00e1n haszn\u00e1lt jelrendszerek azonos \u00e9rt\u00e9s\u00e9t. Azt gondoljuk, hogy fogalomhaszn\u00e1latunk egy\u00e9rtelm\u0171, nem ig\u00e9nyel k\u00fcl\u00f6n magyar\u00e1zatot. Valamennyink sz\u00e1m\u00e1ra evidens, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9rt\u00e9k. <\/strong>M\u00e9gis: a lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szempontok szerint min\u0151s\u00edtett eg\u00e9szs\u00e9gtelen \u00e9letm\u00f3d megl\u00e9t\u00e9t t\u00e1rj\u00e1k fel. Az eg\u00e9szs\u00e9gszociol\u00f3giai kutat\u00e1sok tov\u00e1bb \u00e1rnyalj\u00e1k a k\u00e9pet, amikor az eg\u00e9szs\u00e9g t\u00e1rsadalmi csoportok k\u00f6z\u00f6tti egyenl\u0151tlen eloszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lnek (J\u00f3zan, <\/em>1994). Ennek alapj\u00e1n joggal felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g <\/em>is azon fogalmaink k\u00f6z\u00e9 tartozik,<\/strong> melyet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k\u00e9ppen \u00e9rtelmez\u00fcnk. <\/strong>\u00c1m, ha az eg\u00e9szs\u00e9gfogalom tartalmi \u00f6sszetev\u0151it<\/em> k\u00edv\u00e1njuk felt\u00e1rni, akkor m\u00e1ris el\u0151t\u0171nnek azok a jellegzetess\u00e9gek, melyek ter\u00fcleti, telep\u00fcl\u00e9sbeli<\/em> (pl. Eur\u00f3pa \u00e9s Afrika, Nyugat- \u00e9s Kelet-Eur\u00f3pa, v\u00e1ros \u00e9s falu), t\u00e1rsadalmi (magas \u00e9s<\/em> alacsony st\u00e1tus\u00faak) \u00e9s demogr\u00e1fiai (fiatalok-id\u0151sek, f\u00e9rfiak-n\u0151k) dimenzi\u00f3k ment\u00e9n<\/em> jelen\u00edtenek meg m\u00e1s-m\u00e1s hangs\u00falyokat. <\/em>Akkor teh\u00e1t, amikor az eg\u00e9szs\u00e9gr\u0151l gondolkodunk, c\u00e9lszer\u0171 a fogalom tartalmi \u00f6sszetev\u0151inek a felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val ind\u00edtanunk.<\/p>\n

Az eg\u00e9szs\u00e9gfogalom tartalma<\/span><\/strong><\/p>\n

Ha a tudom\u00e1ny \u00e1ltal haszn\u00e1lt eg\u00e9szs\u00e9gdefin\u00edci\u00f3kat vizsg\u00e1ljuk, akkor ugyanazokkal az egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g hi\u00e1ny\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 probl\u00e9m\u00e1kkal kell szemben\u00e9zn\u00fcnk, mint amelyekr\u0151l a kor\u00e1bbiakban sz\u00f3ltunk (Aggleton, <\/em>1994). Vannak kutat\u00f3k, akik az eg\u00e9szs\u00e9get \u00fagy hat\u00e1rozz\u00e1k meg, mint az ahhoz<\/strong> sz\u00fcks\u00e9ges min\u0151s\u00e9gek, valamint a testi-lelki betegs\u00e9gek hi\u00e1ny\u00e1t<\/em>. Szerint\u00fck nem tekinthet\u0151<\/strong> eg\u00e9szs\u00e9gesnek az, aki valamilyen testi ab normalit\u00e1ssal rendelkezik<\/strong>. Ebben az eg\u00e9szs\u00e9gfogalomban azok a tartalmi jegyek kapnak helyet, melyek megl\u00e9tekor eg\u00e9szs\u00e9gr\u0151l m\u00e1r nem besz\u00e9lhet\u00fcnk, ugyanakkor a t\u00e9nyleges eg\u00e9szs\u00e9g jellemz\u0151ir\u0151l nem tudunk meg semmit. Az ilyenfajta szeml\u00e9letm\u00f3dot t\u00fckr\u00f6z\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1sokat negat\u00edv eg\u00e9szs\u00e9gdefin\u00edci\u00f3knak nevezz\u00fck (Field, <\/em>1976; Macintyre<\/em>, 1986; Blayter <\/em>\u00e9s Paterson<\/em>, 1982). M\u00e1sok azokat a tartalmi \u00f6sszetev\u0151ket pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k megkeresni \u00e9s megnevezni, melyek mag\u00e1ra az eg\u00e9szs\u00e9gre vonatkoznak. Az el\u0151z\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3ddal ellent\u00e9tben, ahol valaminek a hi\u00e1nya jelentette az eg\u00e9szs\u00e9get, ezekben a defin\u00edci\u00f3kban valaminek vagy valamiknek a megl\u00e9te utal az eg\u00e9szs\u00e9gre<\/em>. Az eg\u00e9szs\u00e9g felfoghat\u00f3 a testi, lelki \u00e9s szoci\u00e1lis j\u00f3l\u00e9t<\/strong> <\/em>\u00e1llapotak\u00e9nt<\/strong>, mint ahogyan a WHO 1946-ban r\u00f6gz\u00edtette ezt (WHO, 1946). Jelenthet azonban egyfajta fizikai \u00e9s ment\u00e1lis egyens\u00falyi \u00e1llapotot is, melynek sor\u00e1n az egy\u00e9n optim\u00e1lis kapacit\u00e1sa birtok\u00e1ban a leghat\u00e9konyabban k\u00e9pes megval\u00f3s\u00edtani azokat a t\u00e1rsadalmi szerepeke, melyeket k\u00f6rnyezete a munkahely\u00e9n, a csal\u00e1dban elv\u00e1r t\u0151le <\/em>(Parsons<\/em>, 1972). <\/em>Az eg\u00e9szs\u00e9g megint m\u00e1s felfog\u00e1sban \u00e1rucikk\u00e9 v\u00e1lik, \u00fczleti tartalmat <\/strong>kap, amely <\/em>nemcsak elvesz\u00edthet\u0151, hanem meg is v\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3. Magas befektet\u00e9sekkel megvehet\u0151 a luxusszint\u0171 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s (mag\u00e1n gy\u00f3gyint\u00e9zetek ig\u00e9nybev\u00e9tele), eladhat\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9teleken, testedz\u00e9sen, valamir\u0151l leszoktat\u00f3 vagy r\u00e1szoktat\u00f3 programokon kereszt\u00fcl, visszav\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 a s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi ell\u00e1t\u00e1s ig\u00e9nybev\u00e9tel\u00e9vel, a gy\u00f3gyszerek \u00e1rt\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s<\/em> elvesz\u00edthet\u0151 balesetek, betegs\u00e9gek k\u00f6vetkezt\u00e9ben <\/em>(Seedhouse<\/em>, 1986). Lehet azonban az eg\u00e9szs\u00e9g egyfajta attit\u0171d<\/strong>, az egy\u00e9n t\u00f6rekv\u00e9se \u00e9s k\u00e9szs\u00e9ge az<\/em> \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez val\u00f3 adapt\u00e1l\u00f3d\u00e1sra, <\/em>vagy \u00e9ppens\u00e9ggel azoknak a faktoroknak az \u00f6sszess\u00e9ge, melyek seg\u00edtik az egy\u00e9nt szem\u00e9lyes ereje maxim\u00e1lis kifejt\u00e9s\u00e9ben<\/p>\n

(Dubos<\/em>, 1959). E r\u00f6vid k\u00f6rk\u00e9pb\u0151l is j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy az eg\u00e9szs\u00e9gnek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei vannak. Ezek azonban nem z\u00e1rj\u00e1k ki egym\u00e1st, mindegyik az eg\u00e9szs\u00e9g egy vagy t\u00f6bb l\u00e9nyegi jellemz\u0151j\u00e9t tal\u00e1lja meg. Ebb\u0151l ad\u00f3dik, hogy nincs egy egyetlen teljes, egy egyetlen helyes defin\u00edci\u00f3, ellenben a t\u00f6bb szempont egy\u00fcttes figyelembev\u00e9tele <\/em>k\u00f6zelebb vihet benn\u00fcnket az eg\u00e9szs\u00e9g egys\u00e9gesebb \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez. Az eg\u00e9szs\u00e9gfogalom tartalma m\u00e9g tov\u00e1bb b\u0151v\u00edthet\u0151, ha sz\u00e9lesebb, kultur\u00e1lis<\/em> kontextusba <\/em>helyezz\u00fck az eg\u00e9szs\u00e9gr\u0151l vallott felfog\u00e1sokat. Hiszen hogy mikor, milyen esetekben l\u00e9p \u00e1t valaki szimbolikusan \u00e9s\/vagy konkr\u00e9tan az eg\u00e9szs\u00e9g mezsgy\u00e9j\u00e9r\u0151l a betegs\u00e9g\u00e9re, az t\u00e1g \u00e9s szerte\u00e1gaz\u00f3 forr\u00e1sk\u00e9szleten alapul. Nem hagyhat\u00f3 figyelmen k\u00edv\u00fcl m\u00e9g az ezredfordul\u00f3n sem, hogy milyen hagyom\u00e1nyok, trad\u00edci\u00f3k jel\u00f6lik ki k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi csoportok eset\u00e9ben a h\u00e1zi gy\u00f3gym\u00f3dok \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9gi \u00e9s alkalmaz\u00e1si k\u00f6r\u00e9t, hat\u00e1rait vagy az elker\u00fclhetetlen orvoshoz fordul\u00e1st. Kultur\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi jelent\u00e9st hordoz teh\u00e1t az eg\u00e9szs\u00e9g fogalma abban a vonatkoz\u00e1sban, hogy az egy\u00e9n eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek \u00e9s betegs\u00e9g\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben hol \u00e9s milyen v\u00e1laszt\u00f3vonalak h\u00faz\u00f3dnak a be- nem-avatkoz\u00e1s, a h\u00e1zi \u00e9s a professzion\u00e1lis orvosl\u00e1s ig\u00e9nybev\u00e9tele k\u00f6z\u00f6tt. Az eg\u00e9szs\u00e9gfogalom tartalmi \u00f6sszetev\u0151inek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9sekor nem hagyhatjuk figyelmen k\u00edv\u00fcl a temporalit\u00e1st, a t\u00e1rsadalmi–<\/strong>t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151t <\/em>sem. Az \u00e1ltalunk ismert leg\u0151sibb<\/strong> eg\u00e9szs\u00e9gfelfog\u00e1sok f\u0151 jellemz\u0151je a holisztikus szeml\u00e9letm\u00f3d volt, mely a hangs\u00falyt az<\/strong> egy\u00e9nen bel\u00fcli, az emberek k\u00f6z\u00f6tti \u00e9s a k\u00f6rnyezettel kapcsolatos egyens\u00falyi \u00e1llapotra<\/strong> helyezte. <\/strong>Ezt figyelhetj\u00fck meg a hindu, a k\u00ednai, a g\u00f6r\u00f6g eg\u00e9szs\u00e9gr\u0151l vallott felfog\u00e1sban. Az 1800-as \u00e9vekt\u0151l m\u00e1r m\u00e1sfajta megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel tal\u00e1lkozunk. A kor\u00e1bbi holisztikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d a term\u00e9szettudom\u00e1nyok \u00e9s az orvostudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben sz\u00e9tesik, \u00e9s a figyelem az eg\u00e9szs\u00e9g biol\u00f3giai majd t\u00e1rsadalmi faktoraira<\/em> ir\u00e1nyul. k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eg\u00e9szs\u00e9gfelfog\u00e1sok ebben az id\u0151szakban a szerint differenci\u00e1l\u00f3dnak, hogy<\/em> mekkora egym\u00e1shoz viszony\u00edtott s\u00falyt adnak magyar\u00e1zatukban a biol\u00f3giai \u00e9s a t\u00e1rsadalmi<\/em> t\u00e9nyez\u0151knek. <\/em>A mai modern eg\u00e9szs\u00e9gfelfog\u00e1sok k\u00f6z\u00f6s saj\u00e1toss\u00e1ga viszont az, hogy megfigyelhet\u0151k benn\u00fck mindazok a jellemz\u0151k, melyeket kor\u00e1bban bemutattunk, \u00edgy a szakirodalomban is egyre gyakrabban tal\u00e1lkozunk a bio-pszicho szoci\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g megnevez\u00e9ssel. Ez\u00e9rt azt mondhatjuk, hogy az eg\u00e9szs\u00e9gfogalom tartalma rendk\u00edv\u00fcl gazdag, sokr\u00e9t\u0171 \u00e9s heterog\u00e9n, melynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az eg\u00e9szs\u00e9ggel kapcsolatosan m\u00e1st \u00e9s m\u00e1st hangs\u00falyoz\u00f3 gondolkod\u00e1sm\u00f3dokkal kell sz\u00e1molnunk (Fitzpatrick, <\/em>1984).<\/p>\n

Az eg\u00e9szs\u00e9g mint \u00e9rt\u00e9k<\/span><\/strong><\/p>\n

Mindennapi \u00e9letvitel\u00fcnk folyamat\u00e1t az adja, hogy l\u00e9nyeges \u00e9s l\u00e9nyegtelen teend\u0151ket elv\u00e1lasztunk egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s ennek alapj\u00e1n hajtjuk v\u00e9gre feladatainkat. K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesz\u00fcnk j\u00f3 \u00e9s rossz k\u00f6z\u00f6tt, mely v\u00e9lem\u00e9nyeink form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszik szerepet. D\u00f6nt\u00e9seink, v\u00e1laszt\u00e1saink, preferenci\u00e1ink jellemz\u0151kk\u00e9 v\u00e1lnak r\u00e1nk, ez\u00e9rt m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra is meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, mi jelent sz\u00e1munkra \u00e9rt\u00e9ket \u00e9s mi nem. Az egyes emberek<\/strong> tev\u00e9kenys\u00e9geinek, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le megnyilv\u00e1nul\u00e1sainak h\u00e1tter\u00e9ben teh\u00e1t \u00e9rt\u00e9kek <\/em>\u00e1llnak. Az<\/strong> egyes emberben szocializ\u00e1ci\u00f3ja sor\u00e1n sz\u00e1mos \u00e9rt\u00e9k alakul ki. <\/strong>A nemzetk\u00f6zi \u00e9s nemzeti mint\u00e1kon v\u00e9gzett \u00e9rt\u00e9kkutat\u00e1sok azt mutatj\u00e1k meg, hogy az emberekben megl\u00e9v\u0151 \u00e9rt\u00e9kek k\u00f6z\u00fcl melyek vagy mely csoportok tekinthet\u0151k domin\u00e1nsnak, melyek kisebb s\u00faly\u00fanak. Az egyes \u00e9rt\u00e9kek rangsorol\u00e1sa alapj\u00e1n kialakul\u00f3 preferenci\u00e1k mentalit\u00e1sbeli, magatart\u00e1sbeli saj\u00e1toss\u00e1gokra \u00e9s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekre utalnak egy\u00e9nek, csoportok \u00e9s t\u00e1rsadalmak k\u00f6z\u00f6tt. E kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyeinek t\u00fckr\u00e9ben bizton \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g az alap\u00e9rt\u00e9kek<\/strong> k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 <\/strong>(Losonczi<\/em>, 1989). Mi akkor a magyar\u00e1zata annak, hogy az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge a megbeteged\u00e9si \u00e9s hal\u00e1loz\u00e1si statisztik\u00e1k tan\u00fas\u00e1ga szerint m\u00e9gis eg\u00e9szs\u00e9gtelen\u00fcl \u00e9l (Meleg<\/em>, 1988)? Az \u00e9rt\u00e9kek akkor, amikor cselekedeteinket, magatart\u00e1sunkat, gondolkod\u00e1sm\u00f3dunkat befoly\u00e1solj\u00e1k, nem egyenk\u00e9nt, egym\u00e1st\u00f3l elszigetelten, f\u00fcggetlen\u00fcl fejtik ki hat\u00e1sukat. Ugyanis nemcsak egyes \u00e9rt\u00e9kek v\u00e1llal\u00e1s\u00e1val \u00e9s hangs\u00faly\u00e1val jellemezhet\u0151k emberek, embercsoportok, hanem azzal is, ahogyan ezen \u00e9rt\u00e9kek elrendez\u0151dnek, azaz amilyen \u00e9rt\u00e9krendszerr\u00e9 <\/em>form\u00e1l\u00f3dnak benn\u00fck. Ezek a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3don \u00e9s m\u00e1s-m\u00e1s \u00e9rt\u00e9kek \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1val, egy\u00fctt j\u00e1r\u00e1s\u00e1val kialakul\u00f3 \u00e9rt\u00e9krendszerek azok, amelyekbe az eg\u00e9szs\u00e9g, mint \u00e9rt\u00e9k be\u00e1gyaz\u00f3dik. Ennek alapj\u00e1n m\u00e1r magyar\u00e1zatot tal\u00e1lhatunk feltett k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnkre. Az\u00e1ltal v\u00e1lik \u00e9letm\u00f3dunk eg\u00e9szs\u00e9gess\u00e9 vagy eg\u00e9szs\u00e9gtelenn\u00e9, ugyanis az \u00e9rt\u00e9krendszer\u00fcnkb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9letek alapj\u00e1n hozzuk meg az \u00e9letvitel\u00fcnkre vonatkoz\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seinket, v\u00e1lasztunk alternat\u00edv\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Ez\u00e9rt eg\u00e9szs\u00e9gesen \u00e9lni nem egyenl\u0151 azzal,<\/em><\/strong> hogy az eg\u00e9szs\u00e9get, mint \u00e9rt\u00e9ket \u00f6nmag\u00e1ban elfogadjuk. Az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letvitel azon az \u2013<\/em><\/strong> eg\u00e9szs\u00e9get is mag\u00e1ban foglal\u00f3 \u2013 \u00e9rt\u00e9krendszeren alapul, mellyel a benn\u00fcnket k\u00f6r\u00fclvev\u0151<\/em><\/strong> sz\u0171kebb \u00e9s t\u00e1gabb vil\u00e1ghoz viszonyulunk.<\/em><\/strong> Az eg\u00e9szs\u00e9g az \u00e9rt\u00e9krendszerek h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ban<\/strong> Az eddigi fejteget\u00e9sek t\u00fckr\u00e9ben m\u00e1r m\u00e1sk\u00e9pp tekinthet\u00fcnk arra az alapigazs\u00e1gra, hogy \u201eaz eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9rt\u00e9k\u201d. Bel\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt ugyanis, hogy sem az eg\u00e9szs\u00e9gfogalom tartalm\u00e1ban, sem az eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt val\u00f3 megragad\u00e1s\u00e1ban nem teremthet\u0151 olyan konszenzus, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az alapigazs\u00e1g mindenki sz\u00e1m\u00e1ra ugyanazon jelent\u00e9st \u00e9s cselekv\u00e9sre mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 er\u0151t hordozza. Ugyanakkor a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s m\u00e9gsem volt haszontalan. Ha az alapigazs\u00e1got nem elemenk\u00e9nt, hanem \u00e9rt\u00e9krendszerhez kapcsol\u00f3d\u00f3 viszonyk\u00e9nt <\/em>\u00e9rtelmezz\u00fck, akkor az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3d form\u00e1l\u00e1sa is m\u00e1s szeml\u00e9letm\u00f3ddal k\u00f6zel\u00edthet\u0151 (Kapit\u00e1ny <\/em>\u00e9s Kapit\u00e1ny<\/em>,<\/p>\n

1983). Mivel az \u00e9rt\u00e9kk\u00e9pz\u0151d\u00e9si folyamatban a szocializ\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1k kiemelt szerepet<\/em><\/strong> j\u00e1tszanak, \u00e9rdemes \u00fajb\u00f3l \u00e1tgondolnunk az eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9rt\u00e9k \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban ad\u00f3d\u00f3<\/em><\/strong> lehet\u0151s\u00e9geiket, ezzel kapcsolatos feladataikat (Meleg, 1986). Hogy a csal\u00e1d \u00e9s az iskola \u2013<\/em><\/strong> mint az egy\u00e9n legf\u0151bb szocializ\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1i \u2013 egym\u00e1st er\u0151s\u00edts\u00e9k az eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek<\/em><\/strong> k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9ben, ahhoz elengedhetetlen az a tud\u00e1s, mely az eg\u00e9szs\u00e9gnek az egy\u00e9n<\/em><\/strong> \u00e9rt\u00e9krendszer\u00e9ben elfoglalt hely\u00e9t jelenti<\/em>.<\/strong> A szociokultur\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9r szerint elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 megbeteged\u00e9si \u00e9s hal\u00e1loz\u00e1si adatok egy-egy t\u00e1rsadalmi csoportnak a biol\u00f3giai vagyonukkal val\u00f3 s\u00e1f\u00e1rkod\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e1rulkodnak. Azokban a t\u00e1rsadalmi csoportokban, ahol az \u00e1tlagn\u00e1l magasabb a sz\u00fclet\u00e9skor v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam, ahol a megbeteged\u00e9sek s\u00falya \u00e9s gyakoris\u00e1ga \u00e1tlag alatti, ott joggal felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9rt\u00e9k m\u00e1s \u00e9rt\u00e9kekkel egy\u00fctt egym\u00e1st er\u0151s\u00edtve szervez\u0151dik \u00e9rt\u00e9krendszerr\u00e9, \u00e9s ez \u00e1ltal \u00e9letvezet\u00e9si gyakorlatt\u00e1. Azokban a t\u00e1rsadalmi csoportokban viszont, ahol \u00e1tlag alatti a sz\u00fclet\u00e9skor v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam \u00e9s ezzel egyidej\u0171leg \u00e1tlag felettiek a megbeteged\u00e9sek, ott az \u00f6nmag\u00e1ban esetleg \u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g t\u00e1mogat\u00f3 \u00e9rt\u00e9kek hi\u00e1ny\u00e1ban, esetleg ellent\u00e9tes \u00e9rt\u00e9kek ment\u00e9n szervez\u0151d\u0151 \u00e9rt\u00e9krendszerek mellett nem fejtheti ki hat\u00e1s\u00e1t. Ezekben az esetekben besz\u00e9lhet\u00fcnk vesz\u00e9lyeztetett csoportokr\u00f3l, m\u00e9gpedig nemcsak a feln\u00f6vekv\u0151, hanem a m\u00e9g<\/p>\n

meg sem sz\u00fcletett gyermekek vonatkoz\u00e1s\u00e1ban is. A csal\u00e1d, ugyanis mint els\u0151dleges szocializ\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zeg kit\u00fcntetett szerepet t\u00f6lt be az \u00e9rt\u00e9kek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s rendszerr\u00e9 szervez\u0151d\u00e9s\u00e9ben. Eg\u00e9szs\u00e9ges nemzed\u00e9keket nevelni, a biol\u00f3giai vagyont magas szinten tov\u00e1bb\u00f6r\u00f6k\u00edteni azok a csal\u00e1dok k\u00e9pesek, melyek \u00e9rt\u00e9krendszer\u00fckkel, mint mint\u00e1val seg\u00edtik gyermekeik nevel\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl az egyes \u00e9rt\u00e9kek megfelel\u0151 rendszerbe szervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek folyamat\u00e1t. <\/em><\/strong>Ez\u00e9rt nem el\u00e9g, ha az int\u00e9zm\u00e9nyes eg\u00e9szs\u00e9gnevel\u00e9sben csak az eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9rt\u00e9k <\/em><\/strong>mivolt\u00e1ra koncentr\u00e1lunk, hanem meg kell keresn\u00fcnk azokat a t\u00e1mogat\u00f3 \u00e9rt\u00e9keket is, <\/strong>melyekkel egy\u00fctt <\/em>v\u00e1rhat\u00f3 csak el az \u00e9letm\u00f3dban is t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 hat\u00e1s. <\/em><\/strong>Kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek szerint a ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9vel, az interperszon\u00e1lis kapcsolatok <\/em><\/strong>min\u0151s\u00e9g\u00e9vel, a probl\u00e9mamegold\u00e1ssal, a konfliktuskezel\u00e9s flexibilit\u00e1s\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 <\/em><\/strong>\u00e9rt\u00e9krendszer az, mely az eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9rt\u00e9k be\u00e1gyaz\u00f3d\u00e1s\u00e1val t\u00e1rsadalmi csoportonk\u00e9nt <\/em><\/strong>elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 eg\u00e9szs\u00e9gmagatart\u00e1sokat eredm\u00e9nyez. Ez\u00e9rt v\u00e1lik kiemelked\u0151en fontoss\u00e1 a lelki <\/em><\/strong>eg\u00e9szs\u00e9gv\u00e9delemmel kapcsolatos \u00e9rt\u00e9krendszer megismer\u00e9se \u00e9s fejleszt\u00e9se, ugyanis kedvez\u0151 <\/em><\/strong>\u00e9letm\u00f3d v\u00e1ltoztat\u00e1s az egy\u00e9nt\u0151l csak akkor rem\u00e9lhet\u0151, ha az eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9rt\u00e9k a fenti t\u00e1mogat\u00f3 <\/em><\/strong>\u00e9rt\u00e9krendszerbe egym\u00e1st er\u0151s\u00edt\u0151 m\u00f3don \u00e9p\u00fcl be. A mindenkori feln\u00f6vekv\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k <\/strong>eg\u00e9szs\u00e9gmagatart\u00e1s\u00e1nak min\u0151s\u00e9ge az, amely egy hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa prevenci\u00f3s, eg\u00e9szs\u00e9g meg\u0151rz\u00e9si <\/strong>\u00e9s \u2013fejleszt\u00e9si strat\u00e9gia alf\u00e1ja \u00e9s Omeg\u00e1ja. <\/strong><\/em>Az 1960-as \u00e9vekt\u0151l kezdve a t\u00e1rsadalommal foglalkoz\u00f3 szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra egyre <\/em><\/strong>nyilv\u00e1nval\u00f3bb\u00e1 v\u00e1lt, hogy az egyes orsz\u00e1gok fejletts\u00e9g\u00e9nek m\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1ra <\/em><\/strong>nem elegend\u0151 csup\u00e1n mennyis\u00e9gi viszonyokat t\u00fckr\u00f6z\u0151 m\u00e9r\u0151sz\u00e1mokat alkalmazni. Az anyagi <\/em><\/strong>javak birtokl\u00e1s\u00e1t kifejez\u0151 \u00e9letsz\u00ednvonal mellett figyelemre m\u00e9lt\u00f3 ugyanis a nem anyagi <\/em><\/strong>dimenzi\u00f3kban val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge is. Az emberi \u00e9let nem anyagi dimenzi\u00f3it az <\/em><\/strong>\u00e9letmin\u0151s\u00e9g <\/em>fogalma fogja \u00f6ssze, melynek tartalm\u00e1t emberi kapcsolatok, kapcsolatrendszerek, <\/em><\/strong>az \u00e9let \u00e9rtelm\u00e9r\u0151l, c\u00e9lj\u00e1r\u00f3l, hasznoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l val\u00f3 meggy\u0151z\u0151d\u00e9sek, az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1sba vetett <\/em><\/strong>hitek adj\u00e1k. Nem k\u00e9ts\u00e9ges, hogy a testi-lelki eg\u00e9szs\u00e9g <\/em>az \u00e9letmin\u0151s\u00e9get meghat\u00e1roz\u00f3 <\/em><\/strong>legfontosabb t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 (Allardt, <\/em>1997). <\/em><\/strong>Magyarorsz\u00e1gon az \u00e9letmin\u0151s\u00e9ggel kapcsolatos probl\u00e9m\u00e1kat a megbeteged\u00e9si \u00e9s a <\/em><\/strong>hal\u00e1loz\u00e1si adatok mutatj\u00e1k a legszembet\u0171n\u0151bben. T\u00e9m\u00e1nk szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6n figyelmet <\/em><\/strong>\u00e9rdemelnek a pszichoszomatikus megbeteged\u00e9sek, melyek az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g kedvez\u0151tlen<\/em><\/strong><\/p>\n

V\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e1rulkodnak. E tendencia meg\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s megford\u00edt\u00e1sa t\u00e1rsadalomt\u00f3l, csoportokt\u00f3l \u00e9s egy\u00e9nekt\u0151l egyar\u00e1nt er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket k\u00edv\u00e1n, melynek sor\u00e1n int\u00e9zm\u00e9nyes \u00e9s nem int\u00e9zm\u00e9nyes t\u00e9nyez\u0151k egym\u00e1st er\u0151s\u00edt\u0151, gyeng\u00edt\u0151 vagy \u00e9ppen kiolt\u00f3 hat\u00e1saival is sz\u00e1molnunk kell. Az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g roml\u00e1s\u00e1hoz vezet\u0151 korai jelens\u00e9gek felismer\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a beavatkoz\u00e1s kontroll\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ban kit\u00fcntetett szerepe van a tank\u00f6teles koroszt\u00e1lyokat befogad\u00f3 iskolarendszernek.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Mindennapi \u00e9let\u00fcnket, ismer\u0151s\u00f6kkel \u00e9s ismeretlenekkel val\u00f3 konvencion\u00e1lis \u00e9s hivatalos kapcsolatainkat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e9s t\u00e9nyez\u0151k szab\u00e1lyozz\u00e1k. E t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek eredm\u00e9nyesnek vagy eredm\u00e9nytelennek, harmonikusnak, semlegesnek vagy fesz\u00fclts\u00e9gekkel terhesnek min\u0151s\u00edt\u00e9se \u00e9s meg\u00e9l\u00e9se nagyr\u00e9szt azon m\u00falik, hogy felt\u00e9telezz\u00fck a verb\u00e1lis \u00e9s nonverb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3ink sor\u00e1n haszn\u00e1lt … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-200","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egeszseg"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/200","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=200"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/200\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":204,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/200\/revisions\/204"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=200"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=200"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meridianclub.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=200"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}